Archívum

  • csütörtök, szeptember 8, 2016 - 14:56
  • szerda, július 13, 2016 - 13:40
  • péntek, július 8, 2016 - 08:35
  • csütörtök, május 12, 2016 - 08:36
  • hétfő, május 2, 2016 - 14:10
  • kedd, március 27, 2012 - 09:26

     

  • kedd, február 7, 2012 - 12:41

    Nagyobb méretű dokumentum megnyitásához kattintson a megfelelő oldalra.

  • péntek, január 20, 2012 - 11:52

    Nagyobb méretben való megnyitáshoz kattintson a megtekinteni kívánt lapra!

  • péntek, január 13, 2012 - 12:15

    Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény dohánytermék fogyasztására és az azzal kapcsolatos szankciók alkalmazására vonatkozó rendelkezései közérthetően

    Teljes dohányzási tilalom:
     
    1. közoktatási intézményben
     
    2. gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben (pl.  bölcsőde), és a bejáratától számított 5 
    méteres távolságon belül, (pl. óvoda, általános iskola és középiskola), és a bejáratától 
    számított 5 méteres távolságon belül,
     
    3. egészségügyi szolgáltatónál (pl. kórház, rendelő) és ahol eü. szolgáltatást  is  nyújtanak 
    függetlenül  az intézmény rendeltetésétől, és a bejáratától számított 5 méteres távolságon 
    belül, illetve a dohányzóhely az intézmény területén kívül úgy jelölhető ki, ha az egészségügyi 
    szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül,
     
    4. helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű  vasúton, 
    menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint 
    menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton (pl. HÉV, BKV, Volán és MÁV járatok),
     
    5. munkahely zárt légterű helyiségeiben,
     
    6. közforgalmú intézmény
     
    7. közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres 
    távolságon belül, zárt légterű helyiségeiben (függetlenül attól, hogy a belépés esetleg 
    feltételhez kötött, pl. zártkörű rendezvény) és a bejáratától számított 5 méteres távolságon 
    belül.
     
    8. a közforgalmú vasúti létesítmények és pálya tartozékainak személyforgalom számára 
    megnyitott területein, megállóban, várakozóhelyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt 
    légterű megálló, várakozóhely esetén annak külső határvonalától számított 5  méteres 
    távolságon belül (ha a terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor 
    kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben 
    tilos dohányozni).
     
    Csak kijelölt helyen megengedett a dohányzás:
     
    A) nyílt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:
    1. közforgalmú intézmény területén (pl. udvar),
     
    2. munkahelyen (pl. udvar),
     
    B) zárt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:
    1. büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak számára,
     
    2. pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára, 
     
    3. a már működő szivarszobákban,
     
    4. zárttéri  munkahelyen, ahol a munkahelyi klíma a külön jogszabályban meghatározott 
    korrigált effektív hőmérséklet a 24°C-ot meghaladja. 
     
    5. közterületnek minősülő, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben
                                                   
    Intézmény: az épület és a telek együttesen, pl. étterem és a hozzá tartozó kerthelyiség.
    Közforgalmú intézmény:  az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött.
     
    Kijelölés nélkül is megengedett a dohányzás:
     
    1. a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,
     
    2. szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként 
    megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás 
    egyébként nem tiltja.
     
    A tulajdonos / fenntartó / munkáltató döntésétől függően:
    1. Helyi önkormányzat rendeletében közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.
     
    2. Magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön (pl. taxi, bérelt busz) a 
    dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. 
     
    3. Szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmény üzemeltetője az 
    intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben dohányzóhelyet 
    nyílt légtérben sem kell kijelölni.
     
    4. A munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a 
    munkavállalók az intézmény teljes területén nem dohányozhatnak beleértve pl. az udvart is. 
    Munkáltató az ügyfelek részére továbbra is köteles dohányzó helyet nyílt légtérben kijelölni.
    Dohányzás tiltásának, illetve lehetőségének megjelölése:
    A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával  - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal  - szembetűnő módon meg kell jelölni. 
    Nemdohányzó intézmények, nemdohányzó munkahelyek esetén a nemdohányzó 
    intézménnyé / nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy 
    jelzés alkalmazásával kell feltüntetni.
    A "szembetűnő" valamint a "jól látható" és az „egyértelmű” kifejezések nem objektív kategóriák, 
    ezért az ÁNTSZ honlapjáról (www.antsz.hu)  letölthető feliratokat illetve jelzéseket javasoljuk 
    alkalmazásra.
    Dohányzóhely egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény bejáratától számított 5 méteres 
    távolságon kívül is csak úgy jelölhető ki, ha a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást 
    igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül.
    A szórakoztató, vendéglátó  szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a 
    dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.
    Zárt légterű dohányzóhely kijelölésekor, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos 
    helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit 
    nyílászáró szerkezetekkel  vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. 
    Intézkedések a dohányzási tilalmak, korlátozások megsértése esetén:
    A közforgalmú intézmény feladatkörében  eljáró, valamint a  közösségi közlekedési eszköz 
    működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban rendelkezésre jogosult) jogsértés észlelése esetén köteles:
     
    1. a jogsértés haladéktalan befejezésére felhívni a jogsértőt,
     
    2. annak eredménytelensége esetén felszólítani a közforgalmú intézmény, illetve a közlekedési 
    eszköz elhagyására,
     
    3. eljárás lefolytatását kezdeményezni.
    A közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személlyel (ennek hiányában az 
    intézmény vezetőjével, üzemeltetőjével, a rendezvény szervezőjével, közösségi közlekedési eszköz üzemben tartójával, közoktatási intézmény vezetőjével, illetve a munkáltatóval) szemben el lehet tekinteni az egészségvédelmi bírság kiszabásától, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben felhívási, felszólítási, elhagyásra felhívási, illetőleg eljárás indítási kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett. 
    Egészségvédelmi bírság
    Egészségvédelmi bírság csak azon dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén azon természetes személlyel szemben szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte és saját jövedelemmel rendelkezik. 
     
    A bírság mértéke:
    1. a természetes személlyel szemben, aki tiltott helyen dohányzik 
    20.000-50 000 Ft 
     
    2. az Nvt. betartásáért felelőssel szemben 
    100.000-250.000 Ft
     
    3. az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság esetében
    1.000.000-2.500.000 Ft.
    Egészségvédelmi bírság megfizetésének egyik módja a helyszínen megállapított és kiszabott 
    egészségvédelmi bírság: max. 30.000 forint, ha 30 napon belül befizetésre kerül, ellenkező esetben akár 50.000.- Ft is lehet.
     
    Eljárási határidők
    Az egészségvédelmi bírság  főszabályként  a jogsértő magatartásról való tudomásszerzést követő  6 hónapon belül alkalmazható, és a jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl nem szabható ki.
    Átmeneti rendelkezések
    A hatóság  2012. január 1. és 2012. március 31. között  az ellenőrzést végző egészségügyi 
    államigazgatási szerv (a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei)  az 
    egészségvédelmi bírság kiszabását mellőzi, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított jogsértést megvalósító cselekmény miatt 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.
    Kapcsolódó szabályok
    A társasházak és a lakásszövetkezetek esetében az alábbi szabályok lépnek hatályba:
    A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.

    Országos Tisztiorvosi Hivatal

  • szerda, október 12, 2011 - 11:37

     

    Az utóbbi időben Miskolc környékén úgynevezett ”trükkös tolvajok”
    tevékenykednek. Az ismertté vált esetekben, főleg időseket próbáltak
    megkárosítani, a magukat TIGÁZ-szakembereknek kiadó tolvajok.
    
    Megyénkben is gyakran előfordul, hogy az elkövetők magukat valamely
    szolgáltató munkatársainak kiadva nyernek bebocsátást az ingatlanba,
    majd jellemzően egy hihető ürügy – pl. közüzemi díj visszatérítés –
    címén arra késztetik a sértettet, hogy nagyobb címletű pénzt vegyen elő,
    ezáltal felfedve a megtakarított készpénz rejtekhelyét. Ezt követően
    hirtelen és hihetetlenül sok információt zúdítva a sértettre vagy épp
    csupán egy pohár vizet kérve, elterelik annak figyelmét és a kellő
    pillanatban meglopják.
    
    A mellékelt levéllel a TIGÁZ Zrt. szeretné felhívni az Önök figyelmét a
    problémára, illetve bemutatni, hogy munkatársaik milyen típusú munkákat
    végezhetnek ügyfeleinknél.
    

    A levél megtekintéséhez KATTINTSON IDE! (új ablakban nyílik meg)

  • hétfő, szeptember 5, 2011 - 09:48
  • csütörtök, június 16, 2011 - 12:54

     

    TISZTELT JÁSZSZENTANDRÁSI LAKOSOK!!!!

     

    A módosított növényvédelmi törvény értelmében a földtulajdonos, földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfû virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs idõszak végéig folyamatosan fenntartani. A parlagfû legintenzívebb növekedési idõszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik, ezért az ingatlantulajdonosoknak a parlagfû elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani azt követõen pedig a parlagfû virágzását, az allergén pollen levegõbe kerülését folyamatosan megakadályozni. A védekezés legegyszerûbb módja a június végétõl két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. E határidõ után a védekezések ellenõrzését illetve a fertõzött területek felmérését a körzeti Földhivatalok mezõgazdászai végzik. A parlagfûvel fertõzött területek ismeretében a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok (belterület esetén a település jegyzõje) a kötelezettség elmulasztása esetén elrendelik a közérdekû védekezést, mely azonnal végrehajtandó, meghatározott feltételek meglétekor kultúrnövények esetében is  A közérdekû védekezések teljes költségét (amely tartalmazza a vállalkozói díjat, a Földhivatal és a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság költségeit) a földhasználó, földtulajdonos köteles megtéríteni. A költségek meg nem fizetésük esetén adók módjára behajthatók!
    A közérdekû védekezés elrendelése mellett a növényvédelmi szerv növényvédelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a károsító elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A bírság mértéke a terület nagyságától és a gyomosodás mértékétõl függõen 20.000 – 5.000.000. Ft.
    A törvény hatálya kiterjed az ország teljes területére és az összes ingatlantulajdonosra. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok eljárásukat nemcsak termõföldön folytatják le, – amelybe a zártkertek is bele tartoznak – hanem belterületen, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. A törvény lehetõséget ad – szigorú eljárási rendben – hogy a parlagfûvel erõsen fertõzött, rosszul mûvelt haszonnövény állományban is elvégezhessék a hatósági védekezést.

  • hétfő, április 18, 2011 - 10:38

    A Jászközmű Szolgáltató KFT. tájékoztatója a szennyvízhálózat használatáról (PDF)

    Kattintson ide a dokumentum megnyitásához!

     

     

     

     

     

     

     

  • kedd, február 22, 2011 - 09:49

     

    Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.), amellyel megváltoztatta az aktív korúak ellátását.

    A törvény szerint az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.

    Az aktív korúak ellátása két támogatási formát tartalmaz: a rendelkezésre állási támogatást és a rendszeres szociális segélyt.

    2011. január 1-től a rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltotta fel. A rendszeres szociális segély ugyan megmaradt, de itt is történtek változások.

    A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

    a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

    b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

    c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

    d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

    e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

    f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

    g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább, három hónapig együttműködött

    feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

    Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2011-ben 25.650,- Ft) és vagyona nincs.

     

    2009. november 15-től az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.

     

     

    Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki

    a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

    b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

    c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,

    d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

    e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,

    f) katonai szolgálatot teljesít,

    g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy

    h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

     

    1. Bérpótló juttatás

    Bérpótló juttatásban az az aktív korúak ellátására jogosult részesül, aki rendszeres szociális segélyre nem válik jogosulttá.

    A bérpótló juttatás összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével, amely jelenleg 28.500,- Ft/hó.

    A szociális törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy rendeletben szabályozhatják a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit. Képviselőtestületünk a februári testületi ülésen megszavazta a helyi szociális rendelet módosítását, melyben a bérpótló juttatás egyéb feltételeit a következő formában szabályozták:

    Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

    1.   a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az  esetlegesen ott

            található  szemét és lom eltávolítására,

    b)     az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

    1.   az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda

            melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres

            körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, 

    1.   az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való

            mentesítése,

    1.   állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása,
    2.   az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát

            biztosítja.

    A kérelmező köteles a fenti felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.      

    A bérpótló juttatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

    A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2011. december 31-e után csak annak a személynek lesz folyósítható az ellátás aki, a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkavégzést tud igazolni.

    2011. január 1-től a közfoglalkoztatás keretében csak a munkaügyi központ által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak. Az ügyfél a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül köteles elfogadni.

    2. Rendszeres szociális segély

     

    Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

    a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

    b) az 55. életévét betöltötte, vagy

    c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy

    d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,

    rendszeres szociális segélyre jogosult.

     

    A rendszeres szociális segélyezettek – az egészségkárosodott személyek kivételével – a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre kötelezettek. Az 55. életévét betöltött személy, illetve a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő szülő (ha a gyermek napközbeni ellátását intézményben nem tudják biztosítani), az együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban kell, hogy vállalja. Ezt az együttműködést azonban az önkormányzat által kijelölt szervvel kell teljesítenie.

    Az együttműködés keretei a következőek:

    a rendszeres szociális segélyezett (kivéve az egészségkárosodott személyt)

    a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,

    b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

    c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

    Az együttműködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozáson, képzésben való részvételre terjedhet ki.

    2011. január 1-től megszűnt az a lehetőség, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a bérpótló juttatásra való jogosultságot és ezzel egyidejűleg a közfoglalkoztatásban való részvételt válassza.

    A rendszeres szociális segély számítási módja:egy főnek jár egy családban, és összege a család jövedelmének és létszámának figyelembevételével kerül megállapításra a fogyasztási egységhez viszonyítva. A segély havi legmagasabb összege nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét (2011-ben  60.600,- Ft havonta).

     

     

     

Oldalak