AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA
Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.), amellyel megváltoztatta az aktív korúak ellátását.
A törvény szerint az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.
Az aktív korúak ellátása két támogatási formát tartalmaz: a rendelkezésre állási támogatást és a rendszeres szociális segélyt.
2011. január 1-től a rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltotta fel. A rendszeres szociális segély ugyan megmaradt, de itt is történtek változások.
A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább, három hónapig együttműködött
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.
Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2011-ben 25.650,- Ft) és vagyona nincs.
2009. november 15-től az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.
Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
f) katonai szolgálatot teljesít,
g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
1. Bérpótló juttatás
Bérpótló juttatásban az az aktív korúak ellátására jogosult részesül, aki rendszeres szociális segélyre nem válik jogosulttá.
A bérpótló juttatás összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével, amely jelenleg 28.500,- Ft/hó.
A szociális törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy rendeletben szabályozhatják a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit. Képviselőtestületünk a februári testületi ülésen megszavazta a helyi szociális rendelet módosítását, melyben a bérpótló juttatás egyéb feltételeit a következő formában szabályozták:
Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:
- a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott
található szemét és lom eltávolítására,
b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
- az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda
melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres
körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,
- az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való
mentesítése,
- állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása,
- az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát
biztosítja.
A kérelmező köteles a fenti felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
A bérpótló juttatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2011. december 31-e után csak annak a személynek lesz folyósítható az ellátás aki, a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkavégzést tud igazolni.
2011. január 1-től a közfoglalkoztatás keretében csak a munkaügyi központ által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak. Az ügyfél a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül köteles elfogadni.
2. Rendszeres szociális segély
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b) az 55. életévét betöltötte, vagy
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy
d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,
rendszeres szociális segélyre jogosult.
A rendszeres szociális segélyezettek – az egészségkárosodott személyek kivételével – a segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre kötelezettek. Az 55. életévét betöltött személy, illetve a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő szülő (ha a gyermek napközbeni ellátását intézményben nem tudják biztosítani), az együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban kell, hogy vállalja. Ezt az együttműködést azonban az önkormányzat által kijelölt szervvel kell teljesítenie.
Az együttműködés keretei a következőek:
a rendszeres szociális segélyezett (kivéve az egészségkárosodott személyt)
a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
Az együttműködés tartalmi elemeit a beilleszkedési program határozza meg, amely az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozáson, képzésben való részvételre terjedhet ki.
2011. január 1-től megszűnt az a lehetőség, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a bérpótló juttatásra való jogosultságot és ezzel egyidejűleg a közfoglalkoztatásban való részvételt válassza.
A rendszeres szociális segély számítási módja:egy főnek jár egy családban, és összege a család jövedelmének és létszámának figyelembevételével kerül megállapításra a fogyasztási egységhez viszonyítva. A segély havi legmagasabb összege nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét (2011-ben 60.600,- Ft havonta).
