Nemdohányzók védelméről - közérthetően

Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény dohánytermék fogyasztására és az azzal kapcsolatos szankciók alkalmazására vonatkozó rendelkezései közérthetően

Teljes dohányzási tilalom:
 
1. közoktatási intézményben
 
2. gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben (pl.  bölcsőde), és a bejáratától számított 5 
méteres távolságon belül, (pl. óvoda, általános iskola és középiskola), és a bejáratától 
számított 5 méteres távolságon belül,
 
3. egészségügyi szolgáltatónál (pl. kórház, rendelő) és ahol eü. szolgáltatást  is  nyújtanak 
függetlenül  az intézmény rendeltetésétől, és a bejáratától számított 5 méteres távolságon 
belül, illetve a dohányzóhely az intézmény területén kívül úgy jelölhető ki, ha az egészségügyi 
szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül,
 
4. helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű  vasúton, 
menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint 
menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton (pl. HÉV, BKV, Volán és MÁV járatok),
 
5. munkahely zárt légterű helyiségeiben,
 
6. közforgalmú intézmény
 
7. közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres 
távolságon belül, zárt légterű helyiségeiben (függetlenül attól, hogy a belépés esetleg 
feltételhez kötött, pl. zártkörű rendezvény) és a bejáratától számított 5 méteres távolságon 
belül.
 
8. a közforgalmú vasúti létesítmények és pálya tartozékainak személyforgalom számára 
megnyitott területein, megállóban, várakozóhelyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt 
légterű megálló, várakozóhely esetén annak külső határvonalától számított 5  méteres 
távolságon belül (ha a terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor 
kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben 
tilos dohányozni).
 
Csak kijelölt helyen megengedett a dohányzás:
 
A) nyílt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:
1. közforgalmú intézmény területén (pl. udvar),
 
2. munkahelyen (pl. udvar),
 
B) zárt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:
1. büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak számára,
 
2. pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára, 
 
3. a már működő szivarszobákban,
 
4. zárttéri  munkahelyen, ahol a munkahelyi klíma a külön jogszabályban meghatározott 
korrigált effektív hőmérséklet a 24°C-ot meghaladja. 
 
5. közterületnek minősülő, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben
                                               
Intézmény: az épület és a telek együttesen, pl. étterem és a hozzá tartozó kerthelyiség.
Közforgalmú intézmény:  az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött.
 
Kijelölés nélkül is megengedett a dohányzás:
 
1. a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,
 
2. szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként 
megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás 
egyébként nem tiltja.
 
A tulajdonos / fenntartó / munkáltató döntésétől függően:
1. Helyi önkormányzat rendeletében közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.
 
2. Magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön (pl. taxi, bérelt busz) a 
dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. 
 
3. Szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmény üzemeltetője az 
intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben dohányzóhelyet 
nyílt légtérben sem kell kijelölni.
 
4. A munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a 
munkavállalók az intézmény teljes területén nem dohányozhatnak beleértve pl. az udvart is. 
Munkáltató az ügyfelek részére továbbra is köteles dohányzó helyet nyílt légtérben kijelölni.
Dohányzás tiltásának, illetve lehetőségének megjelölése:
A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával  - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal  - szembetűnő módon meg kell jelölni. 
Nemdohányzó intézmények, nemdohányzó munkahelyek esetén a nemdohányzó 
intézménnyé / nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy 
jelzés alkalmazásával kell feltüntetni.
A "szembetűnő" valamint a "jól látható" és az „egyértelmű” kifejezések nem objektív kategóriák, 
ezért az ÁNTSZ honlapjáról (www.antsz.hu)  letölthető feliratokat illetve jelzéseket javasoljuk 
alkalmazásra.
Dohányzóhely egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény bejáratától számított 5 méteres 
távolságon kívül is csak úgy jelölhető ki, ha a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást 
igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül.
A szórakoztató, vendéglátó  szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a 
dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.
Zárt légterű dohányzóhely kijelölésekor, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos 
helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit 
nyílászáró szerkezetekkel  vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. 
Intézkedések a dohányzási tilalmak, korlátozások megsértése esetén:
A közforgalmú intézmény feladatkörében  eljáró, valamint a  közösségi közlekedési eszköz 
működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban rendelkezésre jogosult) jogsértés észlelése esetén köteles:
 
1. a jogsértés haladéktalan befejezésére felhívni a jogsértőt,
 
2. annak eredménytelensége esetén felszólítani a közforgalmú intézmény, illetve a közlekedési 
eszköz elhagyására,
 
3. eljárás lefolytatását kezdeményezni.
A közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személlyel (ennek hiányában az 
intézmény vezetőjével, üzemeltetőjével, a rendezvény szervezőjével, közösségi közlekedési eszköz üzemben tartójával, közoktatási intézmény vezetőjével, illetve a munkáltatóval) szemben el lehet tekinteni az egészségvédelmi bírság kiszabásától, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben felhívási, felszólítási, elhagyásra felhívási, illetőleg eljárás indítási kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett. 
Egészségvédelmi bírság
Egészségvédelmi bírság csak azon dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén azon természetes személlyel szemben szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte és saját jövedelemmel rendelkezik. 
 
A bírság mértéke:
1. a természetes személlyel szemben, aki tiltott helyen dohányzik 
20.000-50 000 Ft 
 
2. az Nvt. betartásáért felelőssel szemben 
100.000-250.000 Ft
 
3. az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság esetében
1.000.000-2.500.000 Ft.
Egészségvédelmi bírság megfizetésének egyik módja a helyszínen megállapított és kiszabott 
egészségvédelmi bírság: max. 30.000 forint, ha 30 napon belül befizetésre kerül, ellenkező esetben akár 50.000.- Ft is lehet.
 
Eljárási határidők
Az egészségvédelmi bírság  főszabályként  a jogsértő magatartásról való tudomásszerzést követő  6 hónapon belül alkalmazható, és a jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl nem szabható ki.
Átmeneti rendelkezések
A hatóság  2012. január 1. és 2012. március 31. között  az ellenőrzést végző egészségügyi 
államigazgatási szerv (a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei)  az 
egészségvédelmi bírság kiszabását mellőzi, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított jogsértést megvalósító cselekmény miatt 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.
Kapcsolódó szabályok
A társasházak és a lakásszövetkezetek esetében az alábbi szabályok lépnek hatályba:
A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.

Országos Tisztiorvosi Hivatal